Színház, Zenés színmű

zenés színmű a sorsdöntésről

zenés időutazás

Harisnyás Pippi járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában...

Olja egy moldovai bányászfaluban, Gorcuban nő fel. A helyi pap felfigyel kimagasló képességeire, és rábeszéli, hogy tanuljon tovább. Olja úgy érzi, ezzel minden álma teljesült, és boldogan utazik Kisinyovba, hogy beiratkozzon az Orvosi Egyetemre. Igen ám, de az Egyetem kollégiumáról rövidesen kiderül, hogy bordélyház..

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

Mit tehet egy pár, akinek kapcsolatán szakadások keletkeztek?

Az előadásból sugárzik a népzenei és néptánc kincseink közös ünneplésének öröme.

APÁK NAPJA ALKALMÁBÓL!

Az estét végig kísérik a 80-as évek retro slágerei, felcsendül egy ABBA, egy Bonney M., egy Donna Sumer. Helyet kapnak magyar előadók dalai: Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa, Horváth Charlei, Máté Péter, de megszólalnak latin dallamok és musical klasszikusok is.

Kukorica Jancsi és Iluska klasszikus történetét a Roxínház új köntösbe öltöztette, és újrahangszerelt zenével állította színpadra. A látványos koreográfiák és a lendületes zene magával ragadja a nézőt, minden korosztályból. Egy gyönyörű tündérmese az igaz szerelemről, és az igaz barátságról.

Majdnem valaki
- Udvaros Dorottya, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő zenés estje

Gergőt szülei szeretetben, de szegénységben nevelik. A mindennapi nélkülözés feledésére a kisfiú legjobb menekülő útként saját színes fantáziavilágát látja. Édesapja megpróbál a kedvében járni, és egy ködmönt készít neki.

Rejtő Jenő: A szőke ciklon, avagy egy gentleman élete nem átjáróház
eltáncolt regény
A Viharsarok Táncszínház előadása
Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila

Múviláv
- Majdnem, mint a filmeken
Romantikus, zenés vígjáték – romkom fantázia

Marc Camoletti: Boeing Boeing – Leszállás Párizsban
bohózat két felvonásban
A Sensum Arts előadása

Színházi duett Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának igaz története alapján.

A népszerű (Gyulán különösen kedvelt: Irodalmi Humorfesztiválok, Hamlear) írópáros csavaros fordulatokban bővelkedő vígjátéka Zakariás Zalán rendezésében elevenedik meg a színpadon, Erkel Ferenc operáinak legismertebb dallamai új köntösben, az alkalomhoz írott elmés szövegekkel, színesítik az előadást.

Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.

A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?

Náray Erika és Nyáry Krisztián zenés irodalmi estje

„Ezúttal a magyar népzene és a jazz muzsika jeles előadóművészei, Balogh Kálmán és Dresch Mihály mellett a színházi művészet egy kiemelkedő alakját, Őze Áront hívom vendégemül.